Rebarbara ketchup

Rebarbarás ketchupot nem csinál minden évben az ember, nem kezd el remegni a keze, ha befőzésnél, a lecsó mellett elfelejtkezett kis piros kedvencéről.
Idén tegyetek kivételt. Garantálom hogy ha rákaptok a rebarbara ketchup ízére, a későbbiekben is állandó lakója lesz a spájznak - vagy a hűtőnek.

A ‘catsup' - ahogy a középkori Angliában hívták - eredendően télire elrakott gyümölcs vagy zöldség befőttet jelentett és minden esetben tartalmazott hagymát és gombát is.
A recept azóta sem változott sokat: kevés ecet, cukor és gyümölcs ez viszont nagy mennyiségben.
Ez a rebarbarás ketchup kiváló sült szárnyasokhoz (galamb, fürj, csirke, pulyka), grillezett kagylóhoz, de steakhez is.

Hozzávalók:
1/2 kg rebarbara (alaposan megmosva, 2cm-es darabokra vágva), 1dl víz (hideg), 10 dkg kristálycukor, egy fél kávéskanálnyi só, 1.5 dl vörösborecet, opcionális: 1 evőkanálnyi cékallé

Tegyük a rebarbarát egy fazékba, öntsük rá a vizet és alacsony lángon, addig főzzük, amíg össze nem esik, darabos sűrű masszát nem kapunk. Egy turmixgépben pépesítsük, majd nyomjuk át egy szűk lyukú szűrőn.

Adjuk hozzá a cukrot, a sót, a borecetet és forraljuk fel. Ezután vegyük takarékra és 20-25 percig főzzük (sűrűn kavargatva) amíg a szósz jó sűrű nem lesz. Opcionálisan itt mehet bele a céklalé is.

Ha kész, azonnal tegyük előzőleg sterilizált, jól zárható befőttesüvegekbe, majd jól bebugyolálva rakjuk a többi befőtt mellé (emlékszem, dédnagyanyám a dunyha tartóba pakolta az összes befőttet…) és hagyjuk ott legalább egy hónapra.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a bontás után egy savanykásan édes mártást kell kapnunk. Kinyitás után egy hét alatt meg kell enni, tovább nem áll el, éppen ezért megéri kisebb üvegekbe pakolni, hogy egész évben el legyünk látva rebarbara ketchuppal.