Hétvégén  - ha tehetitek - utazzatok le Palkonyára és Villányba.
Hogy miért? Mert múlt héten egy olyan élményben volt részem, amit még sokáig fogok emlegetni: SVÉT volt Palkonyán.

Kezdjük azzal, hogy akármikor szakadok ki Budapestről vidékre, azonnal előjön belőlem a vidéki gyerek. Teljesen mindegy hol vagyok, de jól érzem magam vidéken. Így vagyok kódolva. Palkonyára szombat dél körül érkeztünk meg. Már javában folyt a buli a PalKonyhán és már megérkezésünk pillanatában éreztem, hogy ez valahogy teljesen más, mint a szokásos ‘gasztrós rendezvények’. Nem csak a helyszín, hanem a hangulat, a táj, a nyugalom és a finom zsizsegés együttesen szippantott be.
És természetesen a bor.
Fröccsel indítottam. Leültem egy lócára és ‘csak úgy voltam’.
Kiszakadva a város zajából, a gondokból, a stresszből - úgy anblokk mindenből.
Egyszerűen nem volt min kattogni (meg minek ugye...): nyugalom volt. Ezen az sem változtatott, hogy egy idő után egyre több ember érkezett borozni, enni-inni, csak lenni, mi pedig elindultunk felfedezőútra.

Ott volt a Baricska Csárda, Balatonfüredről, a Chianti Étterem Veszprémből, a Mandula és a PalKonyha és a Viator Pannonhalmáról. A sztárvendég - Dobai András, a Kredenc Borbisztró tulajdonosa - pedig literszámra öntötte a fröccsöt a vendégeknek!
Nem tudom már, hogy mikor volt az a pont, amikor azt mondtam magamnak, hogy most már elég a zabálásból, de arra tisztán emlékszem, este 7 ig lényegében folyamatosan ettem. Mondanom sem kell, hogy addigra az egész falu egy nagy, közös borfelhőben úszott.

Este fél kilenckor én már úton voltam vissza Villányba, hiszen ott volt a szállásom a Gere féle Crocusban és ekkor ment az utolsó SVÉT járat Palkonyáról. Így utólag visszagondolva már látom, hogy jól döntöttem, hogy nem maradtam ott éjfélig, mint a többiek: másnap még előttem volt egy komplett degusztációs menü végigkóstolása a Mandula Étteremben, így igazán örültem, amikor csak egy hármas fokozató másnapossággal ébredtem (az ötös skáláról...) reggel.
(Azt meg már csak mellékesen jegyzem meg, hogy vidéken teljesen mindegy mikor fekszem le és milyen állapotban, reggel 6-kor egyszerűen kidob az ágy. )
Szóval másnap, pici séta a környéken, ismét egy fejemből kinézős fröccsözés még ebéd előtt a pincesoron egy idős néninél (lóca, kellemes tavaszi szellő, vasárnap, napsütés, halk zene a fülesemből, fröccs és pluszban fél liter szóda, merengés), aztán már mentem is vissza a Mandulába, hogy végigkóstóljam Kozma Szabolcs séf ételcsodáit!

Elképesztően finom volt!

(és még magam is meglepődtem azon, hogy mennyire jóllaktam, pedig egy degusztációs menü után én bevallom őszintén, még éhes szoktam lenni :) - de itt nem ez volt a helyzet.)

3 és fél órán át ebédeltünk.
A fogások közötti időt pedig GERE borok kóstolásával töltöttük.

A menü:
'Villányi falatok': kecskesajtos macaron
Leves - Édeskömény krémleves grillezett tintahallal és sült algával
Meleg előétel - Vörös márna borjúbrízzel, endíviával és stifolderes beurre blanc-al
Főétel - Supreme gyöngytyúk mell szarvasgombás burgonyapürével és zöldborsóval
Desszert - Tátracsúcs, sós karamellás-mandulás krémmel

(A teljes étlapot egyébként itt találjátok!)

...

És végül, de nem utolsó sorban, kicsit a téma peremén maradva, vidéki gyerekként: én nagyon örülnék neki, ha a SVÉT ráhatására, annak nyomán egyre több ilyen - kordában tartható, értsd: méreteit és a látogatószámot tekintve - rendezvény lenne szerte az országban! Hatalmas igány van rá, arról nem is beszélve, hogy egy extra löketet ad egy adott régió turizmusának is.
Csináljátok, szervezzétek, mert én mondom: megéri!
Amikor pedig nem, akkor látogassatok el Villányba és Palkonyára. Akár most hétvégén is.

Köszönet a Crocus Gere Bor Hotel és Resort-nak a fantasztikus szállásért!