Sörtésztás bundás kenyér

Ez most nem kolbász.
A következő két bejegyzésben másról fogok írni.
Ebben arról, hogy utálom kidobni a kaját. 
És most nem csak a maradékról beszélek, hanem arról, amikor bennragad a hűtő hátuljában valami és nem vesszük észre. Utálom, hogy nagyon sokszor feleslegesen vásárolunk: és mindig keveset.
Csak beugrok valamiért, hetente háromszor és lényegesen többet költök el, mintha szombatonként előre megvennék mindent egy hétre és előre kiszámolnám az egészet.
Az ember rohan minden nap: munkába, moziba, gyerekkel reggel oviba-iskolába, délután ugyanez pepitába, haza főzni, vagy családhoz, barátnőhöz, bárhova. Emellett meg lusták vagyunk - sajnos ez így van, kár tagadni -  így hát ne csodálkozzunk, meg ne panaszkodjunk, hogy a megvett és el sem készített fonnyadt zöldség a hűtőből egyenesen a kukában landol.

Dühít - magamra vagyok dühös ilyenkor - , hogy a francért nem figyeltem jobban oda rá!

Most hétvégén megfogadtam, hogy ennek vége: mindent kiszámolunk, előre gondolkodunk és a lehető legjobban osztjuk be a kaját. Aztán majd meglátjuk, hogy mennyire sikerül normalizálni a felesleges pazarlást, de valamit tenni kell, mert azt hiszem tényleg nem csak a magam nevében beszélek, amikor azt mondom: rengeteg kaját dobunk ki! 

A maradékok a másik kedvencem.
Ha nem dobjuk ki (mert miért dobnánk), akkor használjuk fel.
Én még a közepesen száradt kenyér végével is így vagyok.

Most hogy jön a Húsvét és mindenkinél rengeteg kaja halmozódik fel, javaslom, hogy Húsvét másnapján mérjétek fel az állapotokat (mi maradt, miből mennyi van, mire elég) és kezdjetek el gondolkodni, hogy a következő egy hétben, milyen ételeket készítetek belőle.

Magam felé hajlik a kezem, de a húsvéti maradékokból a legjobb a pie vagy a pörkölt, vagy egy egytálétel tojásos reggeli, vagy bármilyen hideg saláta.
Elég csak zöldet, babot, lencsét, vagy kecskesajtot hozzáadni.
Most viszont maradok a kenyér végénél. Mégpedig az utolsó pár szeletnél.
Néhány - még nem teljesen száraz - szelet kenyér és fűszeres sörtészta csodákra képes!

Nem nagyon variáltam túl és nem is kell túlvariálni. Az a szép a sörtésztás bundikenyérben, hogy bármilyen fűszerrel működik!

Három fontos pontban foglalnám össze:

• fűszeres sörtészta
• kiegészítő
• random köret - íztől függően

Reggeli maradékból, egy picit oldalba rúgva - és mennyire más már az egész optikája!

Én itt egy currys verziót készítettem, cheddarral és chilivel, de rakhatunk a sörtésztába bármilyen szárított zöldfűszert, egzotikus távol-keletit, vagy használhatunk apróra vágott friss fűszernövényt is.

Tálalhatjuk friss salátával, vagy  - ebben az esetben a cheddar helyett - kecskesajttal, de bármi mással is, ha nekünk úgy ízlik!

Itt aztán igazán lehet kreatívkodni!

Elkészítés: kevés liszhez öntsünk (szemre!) ugyanannyi sört. Habverővel verjük simára. Ha túl híg, akkor mehet bele egy kis liszt - ha túl sűrű, mehet bele egy kis sör. Ne hagyjuk hogy becsomósodjon!
Mehet bele a curry - én azt mondom 2-3 kávéskanálnyi - a csipetnyi só és a bors.
Olajban süssük ki a kenyér szeleteket, tálaláskor vágjunk rá szárított vagy friss chilit és reszeljünk rá cheddart vagy rakjunk rá kecskesajtot.