Húsvét.
Idén történt meg először az utóbbi húsz évben, hogy nem tartottuk meg a szokásos húsvéti összeülésünket Balla-mamánál. Eddig minden évben megszervezte, most – valamiért – elmaradt.Talán az volt az oka, hogy mindenki ‘kirepült’ már; és az idei évben még annyira sem sikerült összeszervezni az ilyenkor (mint minden ünnep alatt) szokásos családok közti rohangálást (anyós-após, nagyszülők: pro-és kontra). Húsz éve minden húsvétkor ott voltam én is – még akkor is, ha épp külföldön éltem.
Óriási ‘bulik’ ezek!
Húsvét másnapján tartja mama. Délre kell mennie mindenkinek. A 20 évből szerintem 18-ban ő főzött, mi csak plusz sütiket viszünk, hidegtálat, salátát vagy esetleg csirkéből készült ‘tortát’!
A felállás: Nagy család és Kovács család (anya és keresztanyámék): gyerekestől, unokástól, most már dédunokástól is!
A Kovács család általában 1-1,5 órát késik. Mindig. Messze van Debrecen Hajdúszoboszlótól…és ugye “gyalog jönnek”…
Ez már amolyan rituálé, így ha azt mondják keresztanyámék, hogy 11:30-ra ott vannak, az minimum 12:30.
Minket ez nem gátol meg abban, hogy érkezésükig is pálinkázzunk (már akinek lehet, meg amióta lehet).
A húsleves – amit reggel hatkor tesz oda mama – még fő. Meg mellette még ezer más dolog.
A menü általában így néz ki:
Kaja:
- Húsleves (sok főtt zöldség, hús)
- Töltött káposzta
- Sült és főtt sonka (füstölt) és húsok (szelet húsok, göngyölt húsok, rántott)
- Krumplisaláta, franciasaláta
- Csirkés-sajt torta
- Sajttekercs
- Opciós hidegtál
- Almás süti
- Linzer
- Diós kifli
- …
Pia:
- Házi pálinka (általában kerítésszaggató) szilva
- Baileys (a nőknek)
- Whiskey
- Metaxa
- Sör
- Bor
- Üdítők
Ebéd közben mennek a poénkörök, jóllakottan majd utána is. Egy időben Ultizásba torkollott minden Húsvéti délután. Kőkemény 20 forintos alapokkal.
Vagy általában abba, hogy ‘Gabibácsi’ (keresztapám) háromkor már aludt!
Évről évre ‘egyre többen vagyunk’ – alig férünk be az alkalomra átalakított ‘kis szobába’.
A karácsonyi ebéd mellett ez a húsvéti az, amikor igazán együtt vagyunk a szűk családi körben és normálisan (nem rohanva!) tudunk beszélgetni bármiről.
Igazán hiányzott…
